Életbiztosítás

Az elméleti definíció szerint az életbiztosításban a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott életkor elérése) a biztosítási esemény. A gyakorlatban azonban az életbiztosítási konstrukciók sokszor nem csak életbiztosítási, hanem további beépített elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak.

Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

Az életbiztosítás az előtakarékoskodás egyik formájaként is választható, hiszen alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, a jövőben várható kiadásait, például gyermekei tanulmányi költségeit. Sőt, nyugdíjbiztosítás esetén adókedvezmény igénybevételére is lehetőség van.

Nyugdíjas éveire szeretne előtakarékoskodni? Nyugdíjbiztosítás gyorsan, egyszerűen. Megbízható megoldás évi 20%-os adójóváírással, garantált hozammal, befektetési kockázatok nélkül. Tovább a díjszámításhoz

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás. Fontos tisztáznunk, hogy milyen célból kötünk életbiztosítást: biztosítani kívánjuk magunkat, hozzátartozóinkat, avagy inkább megtakarítani, befektetni szándékozunk.

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Ennek a biztosítási formának a célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat akár a temetési költségekre vagy az örökösödési illetékre is.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.

Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb biztosítási piacon - így a magyaron is - az elérési biztosítás bizonyos értelemben csak elméleti konstrukció, önmagában ilyet nem árusítanak. Nálunk leggyakrabban a vegyes, a díj-visszatérítéses elérési biztosítás és a járadékbiztosítások részeként jelenik meg.

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

• ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget;
• ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatása, családalapításának, lakhatásának segítése). Két életre szóló vegyes biztosítás esetén – amelyet jellemzően házastársak kötnek – két biztosított van, ennél a formánál halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít.

Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény, mely a biztosító befektetési tevékenységével jön létre. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgáltatás mértékét ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A befektetési eredmény nagyobb részét a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. (A többlethozam visszajuttatás mértékét a hatályos biztosítási törvény szabályozza.)

A biztosítás - annak megtakarítási jellege miatt - akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha - folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén - a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat, kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti. Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.

Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől.

Díjmentes leszállításkor - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeg kerül csökkentésre, vagyis leszállításra. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetésre kerül a csökkentett biztosítási összeg. Ha a szerződő átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.

A nyugdíjbiztosítás egyesíti a nyugdíjcélú megtakarítás és az életbiztosítás előnyeit. A biztosítás megtakarítási eleme hozzájárul a kitűzött nyugdíjcélok eléréséhez, ugyanakkor alapbiztosításként haláleseti és rokkantsági védelmet is nyújt. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) meghatározott nyugdíjbiztosításra adó-visszatérítés igényelhető.

Az Szja tv. 3. § 93. pontja alapján a nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a) halála,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri - tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.

A 2014. január 1-jétől újonnan kötött nyugdíjbiztosításokra adó-visszatérítés jár. Az alapbiztosításra befizetett díjak 20%-át a biztosítás magánszemély szerződője az összevont adóalapja után megfizetett személyi jövedelemadójából visszaigényelheti. Ennek maximális összege évente – az Szja. törvény keretei között – 130 ezer forint lehet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szerződő által megjelölt nyugdíjbiztosításra utalja át az adó-visszatérítés összegét.

A nyugdíjbiztosítási szerződés lejárat előtti megszüntetése (pl. felmondással, visszavásárlással, stb.) vagy díjnemfizetés miatti megszűnése esetén a szerződésen korábban jóváírt adó-visszatérítéseket büntetőkamatokkal vissza kell utalni a NAV számára. A biztosító ilyenkor ezt az összeget, továbbá az egyéb – a szerződéssel kapcsolatos – adókötelezettségek összegét a kifizetésből levonja, és azt közvetlenül az adóhatóság részére utalja. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a szerződő kötelezettsége ezt a magyar adóhatóság részére megfizetni.

A befektetési életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő. Azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. (Például nem adhat arra megbízást a biztosítónak, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg számára.)

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.

A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ.

Járadékbiztosításnál a szerződő előzetes díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy szerződés feltételei szerint rendszeres időközönként pénzt folyósít a biztosított, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére. A biztosítás szolgáltatása, azaz a járadék folyósítása – a szerződő választása szerint – történhet a biztosított élete végéig vagy egy előre rögzített időpontig (pl. a kedvezményezett 70 éves koráig) illetve egy meghatározott időtartamig (pl. 10 év). A járadékbiztosítás, a díjfizetés szerint lehet folyamatos díjas vagy egyszeri díjas. Az Ügyfél választhat, hogy a járadék folyósítására alapot teremtő biztosítási díjat évek alatt (folyamatos díjfizetéssel) vagy egy nagyobb összeg (egyszeri) megfizetésével teljesíti.

A biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

Ilyenek lehetnek például:

• baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
• szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
• szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
• rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
• meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása,
• a díjnövelés kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.

A fenti ismertető a Magyar Nemzeti Bank keretében belül működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ "Életbiztosítások" tájékoztatójának figyelembevételével készült.