Lakásbiztosítás

Ön megszerezte álmai otthonát, de gondoljon csak bele a következő szavak jelentésébe: tűz, vihar, csőtörés, betörés, rablás. Mindez csak néhány, a lehetséges kockázatok közül. Bár mindannyian bízunk abban, hogy házunkat, lakásunkat, ingóságainkat, vagyontárgyainkat nem éri kár, de ha mégis bekövetkezik a biztosítási esemény és van biztosításunk, tudunk hová fordulni kártérítésért. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára. Az optimális biztosítási szerződés megtalálásához lakásbiztosítási díjszámító oldalunk hatékony segítség az Ön számára. Védje meg otthonát az igényeinek leginkább megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásával. Tovább a díjszámításhoz

Oldalunk használatáról bővebben: Kérdések és válaszok >>

A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek az adott szerződésben biztosíthatók.

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., melyeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is.

A lakásbiztosítások – termékenként eltérő biztosítási összegre vonatkozó - felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaznak olyan káresetek megtérítésére, ahol a lakásbiztosítás biztosítottja a károkozó vagy a károkozásért felelős, és aki kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személyi és dologi (vagyoni) károkért. Gyakori elem még a balesetbiztosítás, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók számos más kockázatot is tartalmazhatnak.

Nagyon fontos, hogy mindig a szerződési feltételek adnak pontos és részletes választ arra, mely káresemények minősülnek a kártérítés szempontjából figyelembe vehető biztosítási eseménynek. Elengedhetetlen, hogy a szerződési feltételek és az ügyfél-tájékoztató dokumentumot - különös figyelemmel a kizárásokra, az esetleges várakozási időre - a szerződéskötést megelőzően gondosan olvassa át.

Bárki, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (tulajdonos, résztulajdonos, bérlő, finanszírozó) vagy aki azt ilyen személy javára köti. A lakásbiztosítási szerződés tartama határozatlan. A szerződést írásban, a biztosítási évfordulóra lehet felmondani az évfordulót megelőző 30. napig. Természetesen a szerződés megszűnik abban az esetben is, ha az érdekviszony már nem áll fenn (pl. eladta az ingatlant).

A lakossági vagyonbiztosítások egyik fő csoportját az épületek, építmények képezik. Ide tartoznak a fő- és melléképületek, az ingatlanon található, nem épületként funkcionáló, de a talajhoz szilárdan kötődő, épített szerkezetek (építmények), mint például az épített kerítések, szilárd burkolatú járdák, kerti építmények, azonban a telek maga nem. A biztosítás állandóan lakott, illetve nem állandóan lakott (például nyaraló) épületekre is megköthető.

Néhány biztosító levetővé teszi már az építés alatt álló épületek biztosítását is (általában pótdíjjal), de többségük kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Építkezés idejére a külön köthető un. „építés-szerelés” biztosítást javasoljuk, amely kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

A következő jelentősebb vagyonbiztosítási csoport az ingóság. Általános háztartási ingóság az, ami általában egy háztartásban előfordul, mint például a berendezési tárgyak (bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, híradástechnikai készülékek), ruházat, hobbieszközök, sportfelszerelés, kerékpár és minden egyéb ingóság, ami nem minősül kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vagy vállalkozói tulajdonnak. Kiemelt értékű ingóságok csak állandóan lakott épületek esetén biztosíthatók, melyek a képzőművészeti alkotások, gyűjtemények, antik tárgyak, régiségek, kézi csomózású szőnyegek, valódi szőrmék, nemesfémek, ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, nagy értékű (150.000 Ft egyedi érték feletti) műszaki berendezések.

Szerződő az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki valamely vagyoni vagy valamely személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezése elkerülésében érdekelt, vagy aki az érdekelt személy javára a biztosítási szerződést megköti, majd a szerződés létrejötte esetén biztosítási díjat fizet. A szerződő köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, a biztosító pedig a szerződőhöz intézi saját jognyilatkozatait.

Biztosított az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akinek a vagyona vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Általában a biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződőként a biztosítottól eltérő személy fizeti. A biztosított és a szerződő személye gyakran egybeesik, vagyis az a személy köti a szerződést, aki a biztosítandó vagyontárgy tulajdonosa, vagy más kapcsolat alapján érdekelt (például bérlő, zálogjogosult stb.). Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a szerződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a szerződésben bekövetkezett változásokról és a biztosító hozzá intézett nyilatkozatairól.

Zálogjogosult: A legtöbb hitellel finanszírozott lakásvásárlás kapcsán a szerződésben nevesítésre kerülhet egy harmadik szereplő is, a hitelt nyújtó bank, amely a hitelnyújtás feltételeként zálogszerződést köt, és ezzel egyidejűleg előírhatja a lakásbiztosítási szerződés megkötését.

A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió Ft értékben került meghatározására, az 50%-os alulbiztosítottságot jelent, így egy 1 millió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető. A tényleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződésben figyelembe veendő, a minimális összegen felüli valósnak gondolt biztosítási összeget az épület újraépítési és vagyontárgyai értéke alapján azonban Önnek kell pontosítania. Hogy kár esetén ne csalódjon biztosításában, a díjszámítás során szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására.

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása
Az épületre vonatkozó biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítés költségét kell kifejezni. Lakásbiztosítási kalkulátorunk ebben is segít Önnek. Az épület kivitele, kora és típusa alapján a program olyan minimális négyzetméterárat veszi figyelembe, amelyet minden biztosító elfogad. Ennek és a biztosítani kívánt ingatlan alapterületének szorzata lesz a minimális épületbiztosítási összeg. Mivel a felhasznált építőanyagok minősége sokféle lehet, egy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően magasabb biztosítási összeg alkalmazása is indokolt lehet. A minimális biztosítási összegen felül a reálisnak vélt biztosítási összeget Önnek kell meghatározni, aki a legjobban ismeri saját ingatlanát, a felhasznált anyagok minőségét és a kivitelezés nívóját.

Ingóságok értékének meghatározása
Az ingóságok értékének meghatározása a szerződő feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. Az általános háztartási ingóságok értékére javaslatot teszünk a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Használja az általános- és a kiemelt értékű ingóság kalkulátort, mely segítségére lesz érékei felmérésében. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók - az épület értéhez hasonlóan - az általános ingóságokra is meghatároznak egy minimális biztosítási összeget, amelynél alacsonyabb érték a díjszámítás során nem alkalmazható. A kiemelt értű ingóság értékét - ha ilyen vagyontárgyakkal is rendelkezik - minden esetben Önnek kell egyénileg felmérni. Előfordulhat, hogy a biztosítók bizonyos vagyontárgyakat (pl. a legtöbbször 150.000 Ft érték fölötti műszaki cikkek) kiemelt értékű ingóságként kérnek figyelembe venni, ezért a biztosítási összeg vagyoncsoportonkénti meghatározásakor legyen körültekintő, és figyelje a díjszámító alkalmazásban elhelyezett súgókat, tájékoztatókat.

Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) előírja azon vagyonvédelmi követelményeket, amelyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. A biztosítók az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg. Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet, ha a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább az un. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az alap védelem mellet ugyanakkor a biztosítók által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit viszonylag alacsony. A biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.

Fontos tudnia, hogy lakásbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosítók nem vizsgálják a meglévő vagyonvédelem színvonalát, mert minden esetben a káridőponti védelem számít. A biztosítók pontos vagyonvédelmi előírásait az adott lakásbiztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.

A biztosító ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig megtéríti azon személyi és szerződésen kívüli harmadik személynek okozott dologi károkat, melyekért a biztosított tartozik kártérítési felelősséggel (pl. az alattunk lévő lakás leáztatása esetén, vagy ha a lakás előtti járdán elcsúszó gyalogos jelent be kárigényt a biztosítottal szemben).

Az átvállalt kockázatokat és a részletes tájékoztatót az egyes biztosítási termék szerződési feltételében találja.

Amennyiben Ön már rendelkezik lakásbiztosítással, az első és legfontosabb lépést már megtette jövőbeni biztonsága érdekében, de ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve nincs további teendője a szerződéssel kapcsolatban.

Rendszeres, határidőben történő díjfizetés: A biztosítási díj elmaradásának igen súlyos következményei lehetnek. Amennyiben a biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Vagyonérték nyomonkövetése: Feltételezve, hogy szerződéskötéskor a megfelelő és aktuális értékeken (biztosítási összegen) kötötte meg biztosítását (épületek esetében újraépítési értéken, ingóság esetében újrabeszerzési vagy újértéken) évről évre figyelmemmel kell kísérnie az egyes vagyonkategóriákhoz (pl. épületek, ingóságok stb.) tartozó biztosítási összegek értékhatárainak alakulását, amennyiben pedig szükséges, aktualizálnia kell azokat.

Tájékozódás a piaci újdonságok, a kedvezőbb díjak és a bővebb szolgáltatások iránt. A biztosítók újabbnál újabb lakásbiztosítási termékkel állnak elő. Egyrészt az Ön bizalmáért versenyeznek, másrészt az új fogyasztói igényeknek és szokásoknak akarnak megfelelni azzal, hogy a változó világunkban előbukkanó kockázatokra mind teljesebb biztosítási védelmet nyújtsanak. Nem mellékes szempont az sem, hogy egy meglévő szerződéssel azonos vagy - a több kiegészítő szolgáltatás vagy magasabb kártérítési összegek miatt - jobb szolgáltatási színvonalú lakásbiztosítási szerződést akár olcsóbbra IS le lehet cserélni. Szolgáltatásunk segítségével Ön kényelmesen és gyorsan összehasonlíthatja több biztosító aktuális lakásbiztosítási ajánlatát, és amennyiben kedvezőbbet talál, lecserélheti régi szerződését egy újra. Ehhez minden segítséget megadunk az Ön számára. Tovább a díjszámításhoz

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakról, tudnivalókról részletes tájékoztatást a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által készített un. „Lakásbiztosítási útmutatóban” talál, amelyet honlapunkról közvetlenül elérhet (Lakásbiztosítási útmutató a 2014. március 15-től, az új Ptk. alapján megkötött szerződésekre; Lakásbiztosítási útmutató a 2014. március 14-ig megkötött szerződésekre).

Amennyiben eladja az ingatlanát, az adásvétel tényét be kell jelenteni a biztosító felé – ha a Netrisk.hu-n keresztül kötött lakásbiztosítást, ezt a megfelelő dokumentumok elküldése után mi végezzük el Önnek.

A lakásbiztosítási szerződés megszüntetéséhez személyes menüjén keresztül tudja eljuttatni részünkre az adásvételi és a birtokbaadási szerződést. Fontos, hogy a biztosítási szerződés megfelelő felmondásához mindkettőre szükség van – amennyiben nem készült külön birtokbaadási szerződés, az adásvételi szerződésben kell feltüntetni a birtokbaadás időpontját, vagy írásban kell nyilatkoznia arról, hogy nem készült birtokbaadási jegyzőkönyv. Utóbbi esetben a nyilatkozatban jeleznie kell, hogy pontosan mely napon történt a birtokbaadás. Ennek azért van jelentősége, mert a biztosítók a szerződés tényleges megszüntetését a birtokbaadás dátumához igazítják.

A lakásbiztosítás díját a biztosítás felmondásának napjáig kell fizetni. Amennyiben a felmondást követően túlfizetéssel rendelkezik, a fennmaradó díjat a biztosító napra pontosan kiszámolja és visszautalja Önnek. Ha az aktuális díjat még nem rendezte, két lehetősége van:

• befizeti az esedékes díjat akkor is, ha az hosszabb időre vonatkozik, mint ameddig a szerződés (várhatóan) tartani fog. Ebben az esetben a biztosító a felmondást követően visszautalja Önnek a túlfizetést.
• ha a számla megérkezésekor már tudja az adásvétel várható dátumát, és az 30 napon belül esedékes, az adásvételi szerződés elküldésekor kérheti részarányos díj megállapítását a kimaradó napokra. Ennek díját a díjbekérő megérkezése után, még a törlés előtt szükséges befizetni. Amennyiben az eladás várható időpontja több mint 30 nap múlva esedékes, érdemes befizetni egy negyedéves díjat, hogy a kockázatviselés mindenképpen fennmaradjon.

Amennyiben a biztosítás díját csoportos díjbeszedéssel fizette, ne felejtse el értesíteni a számlavezető bankját a változásról!

Egy ingatlan értékesítése gyakran jár együtt egy másik ingatlan megvásárlásával. Fontos, hogy a megvásárolt ingatlanra már a tulajdonszerzés első napjával megkösse a lakásbiztosítást – amennyiben az ingatlanhoz hitelt is igényelt, a bankok jellemzően eleve megkövetelik a hitelfedezeti ingatlanbiztosítás megkötését. Ha szeretné, hogy új otthona már a legelső naptól biztosított legyen, érdemes még a tulajdonba vétel napja előtt megkötni az új biztosítási szerződést.

Kollégáink az ügymenet során készséggel állnak rendelkezésére!

… az MNB honlapját, ahol hasznos információt talál lakásbiztosítással kapcsolatban.